Mikor fertőtlenítsünk?

• Tartalomjegyzék:
  
• - a kézfertőtlenítés gyakorisága
• - betegzóna
• - kesztyű
• - a kézhigiéne 5 momentuma

a kézhigiéne 5 momentuma

Hogy mikor alkalmazzuk a kézhigiénés protokollt, abban a kézhigiéne öt momentuma nyújt segítséget. Amennyiben a kórházi dolgozók betartják ezt az előírást, úgy hatalmas lépést tesznek a magas szintű compliance felé.

1. beteg érintése előtt
2. aszeptikus beavatkozás előtt
3. váladékkal történő expozíció után
4. beteg érintése után
5. beteg környezetének érintését követően

A kézmosás, kézfertőtlenítés elengedhetetlen függetlenül a kesztyűhasználattól!

a kézfertőtlenítés gyakorisága

A kézhigiéne 5 momentumát kiegészítendő érdemes szem előtt tartani, hogy milyen egyéb esetekben szükséges a kézfertőtlenítés. A lista nem teljes, természetesen minden olyan esetben szabad, sőt ajánlott kezet fertőtleníteni, amikor annak szükségességét érzi az ember. Az alábbi lista szintén az OEK Kézhigiénés Módszertani Levelében foglaltak alapján a következő:

• fertőzött eszközök, tárgyak, műszerek érintése, kezelése után
• védőkesztyű felvétele előtt
• védőkesztyű levétele után
• a kórházba belépést követően
• kórtermekbe, műtőkbe való belépés után
• sterilizáló helyiség és egyéb tisztatér helyiségeibe való belépést megelőzően
• minden olyan tevékenység megkezdése előtt, amikor különösen fennáll a fertőződés, szennyeződés veszélye ? pl. infúzió-keverék előkészítése, előállítása, gyógyszerelés

Ezeken túl a napi rutin részeként ajánlott a kézfertőtlenítés a következő esetekben:

• munkába érkezéskor
• étkezés előtt
• WC-használat után

betegzóna

A kézhigiénés protokoll szerint a betegzónában kell biztosítani a kézfertőtlenítés lehetőségét, mivel csak így valósítható meg a kézhigiéne 5 momentuma, és ezáltal érhető el a legmagasabb szintű kézhigiénia.

A betegzóna magában foglalja a következőket:

• maga a beteg
• a beteget körülvevő környezet - beteg bőre és azon tárgyak eszközök, melyekkel érintkezhet - pl. ágy, ágyvég, kisszekrény, kisasztal, paplan, műszerek, stb.
• a személyzet által érintett környezet - pl. gépek, vezérlőpanel, karton, kilincs, stb.

A betegzónában, és ezen belül is ténylegesen az ápolás és betegellátás helyszínén - más néven a betegellátási pontban - a kézfertőtlenítő szerepe kiemelten fontos, hiszen itt akadályozható meg legegyszerűbben, hogy érintéssel egyik felületről a másik felületre kerüljenek a kórokozók. Ezeken a helyszíneken kell biztosítani és elérhetővé tenni a kézfertőtlenítő szereket és azok adagolóit, legyen szó fali kézfertőtlenítő adagolókról, ágyvégi tartókról, vagy személyi kézfertőtlenítőkről.

Ezen a logikán továbbhaladva belátható, hogy nem elég a kórházi személyzetnek részt vennie a rendszeres kézfertőtlenítésben, hanem be kell vonni a folyamatba a betegeket és látogatóikat is.

kesztyű

A kesztyű használata nem mentesít a kézfertőtlenítő szer használata alól! Rendkívül fontos, hogy mind a kesztyűhasználatot megelőzően, mind pedig annak eltávolítása után a protokollnak megfelelő kézhigiénés gyakorlatot folytassunk.

A köztudattal ellenben a kesztyű nem biztosít tökéletes védelmet, ezért gondoskodni kell arról, hogy a kórokozók ne juthassanak át a betegről a kezelőszemélyzetre, illetve fordítva a személyzetről a betegekre.

Fontos továbbá, hogy amennyiben kesztyű használata fennáll, úgy minden betegápolás után azokat haladéktalanul dobjuk ki, megelőzve ezzel a fertőzések egyik betegről a másikra továbbítását.