Hogyan fertőtlenítsünk

• Tartalomjegyzék:
  
• - kézmosás
• - kézfertőtlenítés
• - kézápolás
• - alkohol vs. egyfázisú szappan

kézmosás

Kézmosásra abban az esetben van szükség, amennyiben látszólag is szennyezett a kéz. Ehhez egy lágy, színtelen, szagtalan, biocid hatás nélküli, hipoallergén szappan ajánlott. Fontos, hogy a szappan lehetőleg ne tartalmazzon felesleges adalékanyagokat, mivel egy egészségügyi intézményben a személyzet tagjai mind egyedi módon reagálnak a vegyi anyagokra, és minél kevesebb a színezék, vagy illatanyag, annál kevesebb a bőrirritáció és a bőrbántalmakból eredő megbetegedés.

A sima szappannal való kézmosásnál először vizezzük be a kezeinket, majd a fali adagolóból adagoljunk hozzá annyi szappant, mely kellőképpen felhabosítható és beteríti a teljes kézfejet. Oszlassuk el egyenletesen a habot a mindkét kéz teljes felületén, és ügyeljünk rá, hogy a kézmosás során a tenyér, a kézfej, az ujjak, ujjbegyek, hüvelykujj, ujjak köze, körmök és a csukló is tisztításra kerüljenek. A teljes kézmosás ideje 20-30 mp.

TIPP: A kézmosás akkor igazán hatásos, ha elérjük a fent említett fél perces kézmosási időt, ekkor már a szennyeződésen túl a kórokozók jelentős részét is le tudjuk mosni. Ezt az időt legkönnyebb úgy lehet betartani, hogy kétszer egymás után eldúdoljuk magunkban a 'Boldog szülinapot' dalocskát.

A bedörzsölés végeztével langyos, bő vízzel alaposan öblítsük le a szappanmaradványokat a bőrről, hogy elejét vegyük a lehetséges bőrirritációknak, kiszáradásnak.

TIPP: A mai modern kornak megfelelően ajánlott a habszappan használata, melynek szétoszlatása és leöblítése is jóval hatékonyabb, mint a sima folyékony szappanoké, és a kézmosás is élmény vele.

Orvosi karos kézmosó csap használata esetén alkarral, vagy könyökkel zárjuk a csapot, ügyelve arra, hogy a már megtisztított kezünkkel ne érjünk hozzá a szennyezett felülethez. Hagyományos csaptelep esetén papírkéztörlővel zárjuk el a csapot.

TIPP: Infracsapok használatával jelentős mértékben emelhető a kézhigiénés színvonal, továbbá drasztikus mértékben csökkenthetők a vízköltségek.

kézfertőtlenítés

Alkoholos kézfertőtlenítésre abban az esetben van szükség, amikor munkavégzést megelőzően, vagy azt követően nincsen látható szennyeződés a kézen. A kézfertőtlenítő szer esetében szintén ajánlott, hogy mentes legyen mindenféle színezék- és illatanyagtól, ezáltal minimalizálva a bőrirritáció esélyét.

A kézfertőtlenítőt fali adagolóból, vagy személyi kézfertőtlenítő flakonokból kell kimérni a tenyérbe a kéz méretétől függően, majd azt egységesen eloszlatva a kézen, kellő alapossággal be kell dörzsölni. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjon száraz rész a kézen, és a bedörzsölést a teljes száradásig kell végezni.

TIPP: A gél állagú kézfertőtlenítőkkel könnyebb és biztosabb bedörzsölés, mivel a teljesen folyékony kézfertőtlenítőkkel szemben a gél nem folyik ki az ujjak közül és egyenletesebben oszlik el a kéz, valamint tenyér felületén.

A bedörzsölés időtartama általában 30 mp szokott lenni. Fontos, hogy a kézfertőtlenítés alatt víz ne érje a kezet, és a bedörzsölés teljes időtartama alatt végig befedje a fertőtlenítőszer a kéz felületét. Az alkoholos kézfertőtlenítés után a kezet vízzel leöblíteni, vagy papírtörlővel megtörölni nem szabad.

TIPP: Automata kézfertőtlenítő adagolók segítségével szívesebben és gyakrabban fertőtlenítik kezüket az egészségügyi dolgozók, így az általános kézhigiénés színvonal jelentősen javítható.

kézápolás

A gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés még a leginkább bőrbarát készítmények esetén is megterhelheti a bőrt. A bőr ilyenkor kiszáradhat, a felülete pedig érdessé, repedezetté válik. Az ilyen állagú bőrt viszont nem lehet kellőképpen tisztítani, és a kézfertőtlenítés egyáltalán nem hatékony.

Ebből kifolyólag érthető, hogy miért kiemelten fontos a bőrt folyamatosan puhán és épségben tartani. Erre a megfelelő módszer a bőrápoló készítmények használata.

TIPP: A kézkrémeket naponta 4 alkalommal ajánlott használni:

• munkakezdés előtt
• ebédszünetben
• munka végeztével
• lefekvés előtt

A rendszeres kézkrém használat hidratálja a bőrt, javítja annak állagát, erősíti a szervezet ellenálló képességét és megelőzi a bőrbetegségek kialakulását.

Fontos! A kontamináció veszélye miatt tilos a kézkrémeket tégelyből használni, a megfelelő módszer a tubus, flakon, vagy fali adagoló alkalmazása. A kiürült flakonokat utántölteni nem szabad.

alkohol vs. egyfázisú szappan

A régi iránymutatások szerint a kézfertőtlenítést egy fertőtlenítő hatású szappannal kellett végezni, melynél maga a biocid hatóanyag a kézmosó szappanban található. Ez a szemlélet alapvetően a kézmosáshoz kötötte a kézfertőtlenítést.

A WHO rövid időn belül észlelte a módszer hiányosságait, miszerint az esetek túlnyomó többségében nincsen szükség a kézmosásra, mivel látszólag nem szennyezett a kéz. Emiatt az az általános gyakorlat alakult ki, hogy csak akkor végezték el a kézfertőtlenítést, ha amúgy is aktuálissá vált már a kézmosás.

A másik hatalmas hátránya az egyfázisú kézfertőtlenítésnek az, hogy ennek alapfeltétele a mosdó megléte, illetve közelségének szükségessége. A probléma akkor jelentkezik, ha a betegápolás nem közvetlenül a mosdó mellett zajlik, mivel ezekben az esetekben az ápolószemélyzetnek vissza kell mennie a mosdóhoz kezet fertőtleníteni. Gyakorlatban ez akkora plusz terhet és időt jelent, hogy egész egyszerűen a kényelmetlenség miatt nem tartják be nővérek és orvosok a kézhigiénés protokollt.

TIPP: A mosdók mellé érdemes sima, nem-biocid hatású kézmosó szappanadagolót telepíteni, a betegápolási területekre pedig az alkoholos kézfertőtlenítők kerüljenek.

A mosdók szükségessége mellett problémát jelent a kellő hosszúságú kézmosás. Átfogó felmérések kimutatták, hogy a fertőtlenítő kézmosások hossza szinte soha nem éri el a 30 mp-et, mivel az egészségügyi dolgozók feszített munkatempója nem biztosít elég időt a kellő időtartamú kézmosásokra. Sokak szerint nem tart tovább egy kézmosás 8-10 másodpercnél, miközben nyilvánvaló, hogy ha 30 mp-et nem éri el az egyfázisú kézfertőtlenítés, akkor a fertőtlenítés nem történik meg. Ezzel rengeteg időt, energiát és pénzt pazarolnak el az intézmények, és ami a legfontosabb, nem teljesítik a kézhigiénés compliance-t, és életveszélybe sodorják a betegeket és kollégákat.

További gyenge pontja az egyfázisú kézfertőtlenítésnek, hogy ha feltételezzük a kézhigiéne 5 momentuma szerinti maradéktalan kézfertőtlenítést, akkor olyan gyakorisággal kellene kezet mosnia az embernek, hogy rendkívüli módon tönkre menne a bőr. Alapvetően már a víz megpuhítja a bőrt, amit ha agresszív kézfertőtlenítő szappan ér, mikro-sérülések keletkeznek a kéz felületén.

Ezen túl komoly problémát okozott a kézfertőtlenítők hatóanyaga is. Mivel a kézfertőtlenítés után nagyon hosszú ideig tart leöblíteni a szappanmaradékokat a bőrről, sokan nem várják ki a kívánt időtartamot, így a fertőtlenítő szer maradványai lerakódnak a bőrre. A kórokozók ebből kifolyólag rengeteg időt nyertek ahhoz, hogy kifejlesszék egyre erősebb ellenálló képességüket a fertőtlenítő szerek ellen. Manapság többek között ennek is köszönhetjük az olyan szupervírusok és szuperbaktériumok jelenlétét, mint például az MRSA.

Végül az egyfázisú szappan markáns gazdasági hátrányokat okoz. Minden egyes fertőtlenítő kézmosás legalább 3-4x költségesebb, mint az alkoholos kézfertőtlenítő szerrel való kézfertőtlenítés. A fertőtlenítő szappanos kézmosáshoz a szappanon kívül sok folyóvíz és drága kéztörlőpapír szükséges.

A fentiek értelmében az alkoholos kézfertőtlenítő és sima kézmosó szappan alkalmazása jóval nagyobb előnyökkel jár, mint az egyfázisú kézfertőtlenítő szappan használata. Kényelmi szempontból, higiénés oldalról és gazdasági megfontolásból sem kérdés, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő az ideális választás.

Az OEK friss iránymutatásai alapján is érdemes különválasztani a kézmosást a kézfertőtlenítéstől, mivel így érhető el a legmagasabb szintű compliance.