OEK - WHO ajánlás

• Tartalomjegyzék:
  
• - De miért két fázisban?
• - Kell-e váltani félévente?

Tanulmányok szerint a kórházi fertőzések akár 90%-a megelőzhető lenne az alapos kézhigiénés protokoll betartásával, azaz kézmosással és kézfertőtlenítéssel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ennek érdekében dolgozta ki a megfelelő kézhigiénia alapvető iránymutatásait, melyet szerencsére már Magyarország is adaptált. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2010-ben megjelentette a Kézhigiénés Módszertani Levelet, mely a kézmosó és kézfertőtlenítő szerek megfelelő használatát taglalja.

Az iránymutatás szerint két fázisban kell, hogy történjen a kézfertőtlenítés, így biztosítható leginkább, hogy hatékony és gazdaságos legyen a kézhigiénés protokoll alkalmazása. Az új módszer lényege, hogy különválasztja a kézmosást a kézfertőtlenítéstől.

Amennyiben látszólag is szennyezett a kéz, úgy kézmosás szükséges, amihez egy lágy, lehetőleg színezék- és illatanyagmentes, nem biocid hatású szappan szükséges. Ekkor a szennyeződések eltávolítása a fő szempont.

Minden egyéb esetben pedig, amikor szükséges kezet fertőtleníteni, az alkoholos kézfertőtlenítő gél használata javallott. A kézfertőtlenítő esetében fontos kiemelni, hogy alkoholos kézfertőtlenítőket ajánlanak, mivel ez az egyetlen olyan ismert fertőtlenítő hatóanyag, mely teljes mértékben elpárolog a kézről, így nem okozhat rezisztenciát a kórokozók között.

De miért két fázisban?

A módszer arra épül, hogy megfigyelések szerint a korábbi egyfázisú szappannal egész egyszerűen nem tartott kellő ideig a kézmosás ahhoz, hogy a fertőtlenítés végbe mehessen. A kórházi dolgozók a feszes munkatempó miatt nem bírták kivárni a 30 mp-es, ám sokszor az akár 1 perces behatási időt, így egy gyors bedörzsölés után már egyből le is öblítették a kézfertőtlenítő szappant a kezeikről.

A gyakorlatban sokkal életképesebbnek bizonyult az alkoholos kézbedörzsölő használata, amit a kezükre adagolva akár menet közben is könnyen bedörzsölhetnek a nővérek, orvosok. Az alkohol további nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá mosdó, így a kézfertőtlenítőket kifejezetten a betegzónában lehet alkalmazni. Ez hatalmas előrelépés a korábbi gyakorlathoz képest.

A higiénés szempontok mellett talán a legerősebb érv a gazdasági szempont. Míg a kézmosás esetében mindig szükséges a folyóvíz és a papírkéztörlő használata, úgy az alkoholos kézfertőtlenítő szereknél mindezt meg lehet spórolni.

Kell-e váltani félévente?

Alapvető probléma az egyfázisú szappanok esetében, hogy a kézmosás után szappan és fertőtlenítőszer marad a kézen az elégtelen leöblítés miatt. A bőr felületén visszamaradó szappan ugyebár kiszárítja a bőrt, ami gyakori kézmosás esetén komoly bőrbetegségekhez vezethet, míg a fertőtlenítőszer maradékok a kézen ettől is súlyosabb következményeket okoznak.

Amennyiben a kézfertőtlenítő akár egy cseppje is rajta marad a bőrön, úgy a kórokozók számára tökéletes körülményt biztosítunk ahhoz, hogy elkezdjék kifejleszteni az adott fertőtlenítő hatóanyaggal szembeni ellenálló képességüket. Az ilyen módon kialakuló rezisztencia talán napjaink leggyilkosabb fegyverévé tette a kórházakban kitenyésző kórokozókat, hiszen a korábban fertőtlenítőszerekkel és antibiotikumokkal elpusztítható kórokozókból szuperbaktériumok és szupervírusok képződtek.

Ennek legjobb indikátora, hogy az elmúlt években drámai módon megemelkedett az MRSA fertőzések, a Calici vírus okozta megbetegedések, és az egyéb már-már elpusztíthatatlannak tartott kórokozók általi nosocomialis infekciók száma. Ezeknek a megbetegedéseknek az egészségügyi következményei és gyógykezelésük időtartama, valamint költsége is jóval markánsabb, mint korábban bárki gondolta volna. Emiatt is rendkívül fontos, hogy megelőzzük a kórokozók rezisztenciájának további erősödését.

A WHO többek között ezért is ajánlja az alkoholos kézfertőtlenítő géleket a rutinszerű kézfertőtlenítésre. Ennek oka, hogy az alkohol alapú kézfertőtlenítők a bedörzsölés során 100%-ban elpárolognak a kézről, így az egyfázisú szappanokkal ellentétben a kézfertőtlenítés után nem marad hátra semmilyen fertőtlenítő hatóanyag a kézen! Ezzel a szenzációs tulajdonsággal kizárólag az alkoholos kézfertőtlenítő szerek rendelkeznek.

Amióta folynak tudományos kísérletek és feljegyzik az eredményeket, a szakirodalom még nem talált precedenst arra, hogy az alkohol, mint fertőtlenítő hatóanyag valaha is rezisztenciát váltott volna ki a kórokozókból.