A bőr és a kezek

• Tartalomjegyzék:
  
• - A bőrflóra felépítése
• - A kezekre vonatkozó elírások

A bőrflóra felépítése

Ahhoz, hogy tisztában legyünk vele, mikor milyen jellegű kézfertőtlenítésre van szükség, meg kell értenünk a bőrflóra felépítését.

Tranzitórikus flóra

A bőrflóra alapvetően egy átmeneti és egy tartós mikroflórából áll. Az átmeneti flóra, más néven tranzitórikus, vagy tranziens flóra a bőr felszínén, a felső rétegekben és a superficialis epitelsejtek között helyezkedik el. Ez a flóra a napi munka folyamán, felületekkel és betegekkel való érintés útján kerül a bőr felszínére. Leginkább az így szerzett és átadott fertőzések okozzák a kórházi infekciókat.

A higiénés kézfertőtlenítés (EN 1500) lényege, hogy minél jobban eltávolítsa, lecsökkentse ezt a flórát a kézről, elpusztítva ezzel az itt található kórokozókat. Az alkoholos kézfertőtlenítő szerek is ezt az átmeneti flórát hivatottak eltávolítani. Ugyanakkor már egy alapos kézmosással eltávolítható az átmeneti flóra nagy része.

Reziduális flóra

A reziduális, más néven tartós mikroflóra a bőr képleteiben – szőrtüszőkben, a faggyú- és verejtékmirigyek kivezető csöveiben – valamint a stratum corneum superficialis epitelsejtjei alatt helyezkedik el, és a bőr fiziológiai működése következtében kerül a bőr felszínére. Ennek a flórának az összetétele egy adott személyre nézve állandó, de egyénenként változik.

Ebbe a rétegbe ágyazódnak be legfőképpen a gombák és a baktériumok, mint pl. Staphylococcus epidermis, Staphylococcus hominis, coryneform baktériumok, stb., de alapvetően elmondható, hogy nem igazán járul hozzá a fertőzésekhez.

A sebészi bemosakodás (EN 12791) célja, hogy az átmeneti flóra mellett a tartós mikroflórát is eltávolítsa, és egy 3 órán át tartó védőréteget képezzen a bőr felületén, hogy a műtét során ne épülhessen vissza a bőrflóra.

A kezekre vonatkozó elírások

A rendszeres és szakszerű kézmosás, valamint kézfertőtlenítés egymagában nem elegendő ahhoz, hogy kellő hatékonysággal végezzük el a kézhigiénés protokollt. A kézfertőtlenítő szerek hatékonysága ugyanis nemcsak a bennük rejlő hatóanyagokon múlik, hanem a bőr és a kezek állagán, felületén.

Ahhoz, hogy elérjük a kívánt compliance-t, ügyelnünk kell a következőkre:

• a kézhigiénés rutin terjedjen ki a körmökre és az ujjakra
• a körmök rendszeresen le legyenek vágva, felületük és élük legyen simára reszelve
  • a körmök hossza kevesebb, mint 0,5 cm legyen
  • a körmök éle legyen lekerekített – a sarkos köröm átszúrhatja a kesztyűt
• ügyeljünk a körömágyra is, a köröm alatti terület legyen tisztán tartva
• a körmök tisztításakor vigyázzunk rá, hogy ne sértsük fel a bőrt, körömágyat
  • lehetőleg kerüljük a körömkefét, használata többet árthat, mint amennyit használ
• tilos karkötő, karóra, gyűrű és műkörmök viselése
  • mindezen kiegészítők megakadályozzák, hogy a kézfertőtlenítő szerek befedjék a kéz teljes felületét
• mellőzzük az egészségügyi munkát bőrbetegségek esetén
  • az ekcémás, kisebesedett bőrt ugyanis nem lehet kellő alapossággal fertőtleníteni